Sigma vs pi kötvények
GNLewis amerikai vegyész javaslata szerint az atomok stabilak, ha vegyértékhéjában nyolc elektron van. Az atomok többségének vegyértékhéjában kevesebb, mint nyolc elektron van (kivéve a periódusos rendszer 18. csoportjában található nemesgázokat); ezért nem stabilak. Ezek az atomok általában reakcióba lépnek egymással, hogy stabilakká váljanak. Így minden atom nemesgáz elektronikus konfigurációt érhet el. Ez megtehető ionos kötések, kovalens kötések vagy fémes kötések kialakításával. Ezek közül a kovalens kötés különleges. Más kémiai kötéssel ellentétben a kovalens kötésben több kötés kialakítására van lehetőség két atom között. Amikor két hasonló vagy nagyon alacsony elektronegativitási különbségű atom együtt reagál, és elektronok megosztásával kovalens kötést alkotnak. Ha az osztó elektronok száma minden atomnál több, mint egy,több kötvény eredményez. A kötési sorrend kiszámításával meghatározható a molekula két atomja közötti kovalens kötések száma. A többszörös kötések kétféleképpen jönnek létre. Sigma-kötésnek és pi-kötésnek hívjuk őket.
Sigma Bond
Az σ szimbólum a szigma kötés megjelenítésére szolgál. Az egyszeres kötés akkor jön létre, ha két elektron megoszlik két atom között, hasonló vagy alacsony elektronegativitási különbséggel. A két atom lehet azonos típusú vagy különböző típusú. Például, ha az azonos atomok összekapcsolódva molekulák, mint a Cl 2, H 2, vagy P 4, minden egyes atom kapcsolódik egy másik, amely egyetlen kovalens kötéssel. Metán molekula (CH 4) egyetlen típusú kovalens kötéssel rendelkezik kétféle elem (szén- és hidrogénatom) között. A metán továbbá példa olyan molekulákra, amelyek kovalens kötéseket tartalmaznak az atomok között nagyon alacsony elektronegativitási különbséggel. Az egyszeres kovalens kötéseket sigma kötéseknek is nevezik. A Sigma kötések a legerősebb kovalens kötések. Két atom között képződnek az atompályák kombinálásával. A sigma kötések kialakításakor fej-fej átfedés figyelhető meg. Például etánban, amikor két egyenlő sp 3 hibridizált molekula lineárisan átfedésben van, létrejön a CC sigma kötés. Ezenkívül a CH sigma kötések úgy alakulnak ki, hogy egy sp 3 között lineárisan átfedik egymásthibridizált orbitális szénből és s orbitális hidrogénből. A csak szigma kötéssel összekapcsolt csoportok képesek egymással szemben forgást végezni a kötés körül. Ez a forgatás lehetővé teszi, hogy egy molekula különböző konformációs szerkezettel rendelkezzen.
pi Bond
A görög π betűt a pi kötvények jelölésére használják. Ez is egy kovalens kémiai kötés, amely általában p orbitális között alakul ki. Amikor két p orbitális oldalirányban átfedi egymást, kialakul egy pi kötés. Amikor ez az átfedés megtörténik, a p orbitális két lebenye kölcsönhatásba lép egy másik p orbitális két lebenyével, és egy csomósíkot eredményez két atommag között. Ha az atomok között több kötés van, az első kötés szigma, a második és harmadik pedig pi kötés.
Mi a különbség a Sigma Bond és a pi Bond között?
• A Sigma-kötések fej-fej átfedésével alakulnak ki a pályák, míg a pi-kötések az oldalirányú átfedéssel.
• A sigma kötések erősebbek, mint a pi kötések.
• Sigma kötések kialakulhatnak mind az s, mind a p pályák között, míg a pi kötések többnyire a p és a d pályák között alakulnak ki.
• Az atomok közötti egyszeres kovalens kötések szigma kötések. Ha az atomok között több kötés van, akkor pi kötések láthatók.
• a pi kötések telítetlen molekulákat eredményeznek.
• A Sigma kötések lehetővé teszik az atomok szabad forgását, míg a pi kötések korlátozzák a szabad forgást.
